A Brexit véget vet a védjegyek EU-ellenállási jogainak – brit védjegyek már nem számítanak korábbi jogoknak

Összefoglaló

A Joules Ltd kontra EUIPO ügyben hozott legutóbbi ítéletében az EU Általános Bírósága kimondta, hogy a Brexit következtében 2020. december 31-ével megszűnt az Egyesült Királyságbeli védjegyek érvényessége mint „korábbi jogok” az EU ellenvetési eljárásokban. A bíróság szerint a védjegy érvényességét a végső döntés időpontjában, és nem csupán a bejelentés dátumánál kell vizsgálni. Ennek eredményeként az Egyesült Királyságra korlátozódó márkahírnév többé nem támasztja alá az összetéveszthetőség valószínűségét az EU-n belül, ami arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy dinamikusan figyeljék a joghatósági státuszt. A **védjegyfigyelés** és a **védjegyvédelem** így kulcsfontosságúvá válik a nemzetközi piacon működő cégek számára, hogy elkerüljék a jogi kockázatokat és megőrizzék védjegyeik érvényességét.

Az Európai Unió védjegyvédelmi rendszere korábban egységes keretrendszert jelentett a márkavédelem terén a tagállamai számára. Az Egyesült Királyság kilépése az unióból jelentős jogi bonyodalmakat okozott, amelyek az szellemi tulajdon érvényesítésének mechanizmusaira is kihatnak. A Joules Ltd v. EUIPO - Star Gold GmbH ügyben az EU Általános Bírósága által hozott legutóbbi ítélet jól mutatja, hogy a brexithez kapcsolódó változtatások továbbra is befolyásolják a védjegyjogok értékelését folyamatban lévő közigazgatási eljárások során.

Időzítés és ellenvetési eljárások

A védjegyekkel kapcsolatos ellenvetések ritkán történnek azonnal, gyakran hónapokig vagy akár évekig is elhúzódnak, ami időbeli sebezhetőséget jelent azoknak a jogtulajdonosoknak, akik korábban a joghatósági átfedésekre támaszkodtak. Ebben az ügyben a Joules Ltd vitatta a német Star Gold GmbH Jules Gents figuratív védjegybejelentését. A vita középpontjában az állt, hogy a brexit átmeneti időszakának lejárta (2020. december 31.) után az Egyesült Királyságban korábban regisztrált védjegyek támogathatják-e az ellenvetést.

Az ellenvetési eljárás akkor kezdődött, amikor az Egyesült Királyság még az EU védjegyvédelmi rendszerének része volt. Kezdetben az EUIPO Ellenvetési Osztálya a Joules mellett foglalt állást, egy korábbi brit védjegyével való összetéveszthetőségre hivatkozva. Azonban mire az EUIPO Fellebbviteli Tanácsa 2021 márciusában meghozta végleges döntését, a jogi környezet megváltozott. A Tanács úgy határozott, hogy a brit védjegyek már nem minősülhetnek „korábbi jogoknak”, mivel azok már nem élveztek védelmet egy EU-tagállamban.

Védjegyfigyelés indítása

Az Általános Bíróság megerősítette ezt a döntést, és ezzel fontos precedenst teremtett: egy relatív elutasítási ok érvényességét az EUIPO végleges döntésének meghozatalakor kell értékelni, nem pedig a vitatott védjegybejelentés benyújtásának időpontjában. Ha egy jog megszűnik vagy elveszíti státuszát az EU területi hatályán belül az ellenvetési eljárás folyamatában, akkor azt már nem lehet elutasítás alapjául felhasználni.

Területi szétválás

Ez az ítélet jól mutatja a brexit utáni szellemi tulajdonjogok széttagolt természetét. Az európai vállalkozások számára az „EU-védjegy” már nem foglalja magában Nagy-Britannia területét. Az összetéveszthetőség értékelésekor a releváns terület kizárja az Egyesült Királyságot. Ennek következtében a márka ismertségére vagy a fogyasztók észlelésére vonatkozó brit bizonyítékokat nem lehet összesíteni annak bizonyítására, hogy a márka hírneve az EU többi tagállamában is fennáll.

A Joules ügyben a Bíróság elutasította azt az érvelést, hogy a brit piacon elért magas ismertség erősíthetné a korábbi EU-védjegyek védelmét az EU egész területén. A jogi követelmény szerint a hírnevet a releváns közönség jelentős része azon a területen belül kell bizonyítani, ahol a védelmet igénylik. Mivel az Egyesült Királyságot a végleges döntés szempontjából kizárták ebből a területből, a kizárólag brit piacokra korlátozódó bizonyítékoknak csekély jelentőségük volt.

Következtetések a védjegyfigyelés és stratégia szempontjából

Ez az ügy aláhúzza a dinamikus védjegyfigyelési stratégiák szükségességét a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó szakemberek számára. A hagyományos megközelítések, amelyek a védjegyjogokat statikus vagyontárgyaknak tekintik, nem veszik figyelembe azokat a geopolitikai változásokat, amelyek az érvényesíthetőségüket befolyásolhatják az eljárás során.

Fontos tanulságok a vállalkozások számára:

  • Értékeld a jogokat a döntés időpontjában: Ellenvetés kezdeményezésekor vagy védekezésekor értékeld az összes idézett korábbi jog aktuális státuszát. Egy a bejelentéskor érvényes jog irrelevánssá válhat a végleges döntés meghozatalakor, ha elveszíti területi hatályát.

  • Különböztessd meg a joghatóságok bizonyítékait: Egy joghatóságon belüli márkaerő nem jelent automatikusan jogi védelmet egy másik joghatóságon belül. A brexit után a kizárólag brit piaci adatok nem helyettesíthetik az EU-n belüli hírnév bizonyítását.

  • Elsődleges fontosságú az EU-ban regisztrált védjegyek: Kizárólag brit védjegyekre támaszkodva egyre kockázatosabb az EU-védjegybejelentések megakadályozása. Biztosítsd, hogy a kulcsfontosságú márkák közvetlenül az EU-ban (vagy nemzetközi védjegybejelentés keretében, kifejezetten az EU-t megjelölve) legyenek regisztrálva, hogy függetlenek legyenek a brit jogi státusztól.

  • Figyeld a procedurális határidőket: Az EUIPO eljárásainak időtartama lehetőséget teremt a jogok változására. A vállalkozásoknak aktívan kell figyelniük nemcsak az új védjegybejelentéseket, hanem saját kritikus védjegyeik lejárati időpontjait és azok geopolitikai státuszát is a folyamatban lévő viták során.

Ahogy az Egyesült Királyság és az EU védjegyvédelmi rendszerei közötti szétválás megszilárdul, a vállalkozásoknak különálló jogi ökoszisztémaként kell kezelniük azokat. A joghatóságok közötti érvényességre vonatkozó elavult feltételezésekre támaszkodni már nem elegendő egy egyre inkább széttagolt szabályozási környezetben.