A márka tulajdonosai számára gyakran ösztönös reakció, hogy bármilyen hasonlóságot fenyegetésként értékeljenek. Ha egy új piaci szereplő még csak egy töredékét is használja a nevednek, az már jogsértésnek tűnhet, amely azonnali jogi lépéseket igényel. A védjegyjog azonban nem kizárólag a hasonlóságon alapul. Finom kiértékelést igényel, hogy a fogyasztók hogyan észlelik a jeleket kontextusban. Az Európai Unió Szellemi Tulajdonügyi Hivatala (EUIPO) egy friss döntése egy kritikus határt illusztrál: még egy ikonikus márka sem tilthatja meg minden későbbi jel használatát, amely csak az első betűkkel vagy stiláris elemekkel rendelkezik, amennyiben nincs valódi tévesztésveszély.
Ez az ügy józanító emlékeztető a vállalkozások számára a védjegyvédelem határairól és a megfelelőség figyelésének összetettségéről.
Az ügy háttere
A vita Philip Morris Brands Sàrl és J.S.S. Tobacco Ltd védjegybejelentése között zajlott a "MANCHESTER UNITED KINGDOM" figuratív jelölésről. A bejelentés dohánytermékeket érintett, ugyanabba a termékosztályba tartozott, amelyet a Philip Morris híres "MARLBORO" védjegyei is védtek.
A Philip Morris azzal érvelt, hogy márkájuk magas hírnévnek örvend az EU-ban. Ennek alátámasztására sajtócikkeket, éves jelentéseket és független értékelési rangsorokat nyújtottak be. Állításuk szerint a "Manchester United Kingdom" regisztrációja tisztességtelen előnyt jelentene védjegyük hírnevének kihasználásában, vagy kárt okozna annak.
A tévesztésveszély elemzése
Minden védjegybejelentés elleni kifogás alapja a releváns közönség körében fennálló tévesztésveszély. Ennek megállapításához a hatóságok háromféleképpen hasonlítják össze a védjegyeket: vizuálisan, hallás alapján és fogalmilag.
Vizuális összehasonlítás
Vizuálisan a két védjegy csak az első két betűben, a "Ma"-ban egyezik, és szabványos betűtípust használ. A vitatott védjegy további elemeket is tartalmaz, amelyek a "MARLBORO"-ban nem szerepelnek, nevezetesen egy heraldikus címert és a "UNITED KINGDOM" szavakat. Ezek a kiegészítések jelentős vizuális távolságot teremtenek.
Hallás alapján történő összehasonlítás
Kimondva a hasonlóság csak az első szótag, a "Ma" hangzására korlátozódik. A szavak fennmaradó része teljesen eltérő. Ennek következtében a védjegyeket csak alacsony fokban tekintik hasonlóknak hallás alapján.
Fogalmi összehasonlítás
Itt válik a különbség a legszembetűnőbbé. A "Marlboro" fantázianév, nincs inherens jelentése. Ezzel szemben a "Manchester United Kingdom" egyértelmű földrajzi utalást tartalmaz az Egyesült Királyság egyik városára. Mivel az egyik jel önkényes, a másik pedig leíró jellegű, fogalmilag eltérőek.
A hírnév korlátai
A Philip Morris nagymértékben támaszkodott márkája elismert hírnevére. Valóban, egy magas hírnévnek örvendő védjegy kiterjesztett védelmet élvez. A hatóságok megállapíthatják, hogy a védjegyek között "mentális kapcsolat" áll fenn, még akkor is, ha a tévesztés valószínűtlen, és ezáltal megakadályozhatják a regisztrációt a tisztességtelen előny megszerzése érdekében.
A hírnév azonban nem vétójog. Az EUIPO szigorú kritériumokat alkalmazott korábbi joggyakorlat alapján, hangsúlyozva, hogy a termékek magas fokú hasonlósága nem írhatja felül a jelek közötti egyértelmű fogalmi távolságot. A közönség valószínűtlennek ítélte, hogy a "Manchester" földrajzi utalását a "Marlboro" márkával társítsák. Mivel a fogyasztók elméjében nem alakult ki mentális kapcsolat, a tisztességtelen előny megszerzésére vonatkozó állítás sikertelen volt.
Stratégiai következtetések a vállalkozások számára
Ez a döntés két fontos tanulsággal szolgál a vállalkozások számára szellemi tulajdon portfóliójuk kezelésében.
1. Ne támaszkodj kizárólag a hírnévre
Egy híres márkanév nem véd automatikusan minden hasonló hangzású vagy kinézetű jel ellen. A védjegybejelentés elleni eljárások szigorú bizonyítékot igényelnek a tényleges hasonlóságról és a fogyasztók tévesztésének valószínűségéről. Ha a védjegyek közötti fogalmi különbség erős, a hírnév önmagában nem elegendő a regisztráció megakadályozásához, még azonos termékek esetén sem.
2. Pontosság a védjegyfigyelésben
A védjegyfigyelésnek stratégiai szempontok szerint kell működnie. Bár a széles körű megfigyelés azonosíthat potenciális jogsértéseket, nem minden átfedés indokolja a jogi lépéseket. Az erőforrásokat olyan esetekre kell összpontosítani, ahol a vizuális, hallási és fogalmi hasonlóságok valódi tévesztés- vagy hígulásveszélyt jelentenek. Távoli jelek blokkolása agresszívnak tűnhet a piacon anélkül, hogy jogi eredményeket hozna, ahogy ezt az ügy is példázza.
Ezeknek a határoknak a megértése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy jogaikat hatékonyan érvényesítsék, miközben elkerülik a hasztalan jogi csatákat. A cél nem az, hogy minden hasonló szó tulajdonjogát követeljük, hanem hogy megvédjük a márka forrásazonosító funkcióját a tényleges tévesztéssel szemben.