A kínai szellemi tulajdon-védelmi szabályozási környezet átalakulóban van. A Piacfelügyeleti Állami Hivatal és a Kereskedelmi Minisztérium közzétette az E-kereskedelmi Törvény tervezetét, amely a törvény 2019-es hatályba lépése óta az első átfogó módosítás. Bár a szöveg jelenleg nyilvános konzultáció tárgya, a védjegybirtokosokra gyakorolt hatásai már most egyértelműek.
Az online piacterektől függő vállalkozások számára ez a tervezet a platformok és az eladók körüli ellenőrzés szigorítását jelenti. A változtatások nem csupán adminisztratív eljárásokról szólnak, hanem újradefiniálják a digitális közvetítők alapvető felelősségét. Ezeknek a változásoknak a megértése kritikus fontosságú minden olyan vállalkozás számára, amely Kína digitális gazdaságában működik.
Ki minősül platformnak?
A tervezet egyik legjelentősebb változtatása az „e-kereskedelmi platform” meghatározásának kiszélesítése. Korábban a platformok azzal érvelhettek, hogy csupán hosztok vagy közvetítők, így elkerülhették a harmadik felek cselekedeteiért való felelősséget. A tervezet ezt a kiskaput zárja be.
A törvény most már kifejezetten a „rendelésgenerálást” is belefoglalja azokba a szolgáltatásokba, amelyek platformtevékenységet jelentenek. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek élő közvetítésen, rövid videótartalmakon vagy közösségi kereskedelmen keresztül segítik a tranzakciókat, többé nem hivatkozhatnak arra, hogy csupán tartalmat hosztolnak vagy vevőket mutatnak be eladóknak.
Ez a kötelezettségek szétválasztása különösen éles. Az a szolgáltató, amely rendeléseket generál, de nem üzemeltet online áruházat, mégis átvállalja az adott funkcióhoz kapcsolódó kötelezettségeket. A márkák számára ez csökkenti a bizonytalanságot abban, hogy ki felelős a hamis termékek ellenőrzéséért. A techcégeket és tartalomszolgáltatókat aktív szerepre kényszeríti a megfelelőség terén, ahelyett, hogy technikai besorolások mögé bújhatnának.
Komolyabb következmények a szabályszegésért
A tervezet jelentősen növeli a platformok számára a szabályozási kötelezettségek elmulasztásáért járó büntetéseket. Korábban az eladók indokolatlan korlátozásáért vagy a kvalifikációs ellenőrzések elmulasztásáért kiszabható bírságok felső határa 2 millió RMB (körülbelül 280 000 USD) volt. Az új tervezet ezt a felső határt 5 millió RMB-re (körülbelül 700 000 USD) emeli.
A pénzbírságok azonban csak egy része a végrehajtási eszköztárnak. A szabályozók most már kifejezett jogkörrel rendelkeznek működési felfüggesztések elrendelésére, ideértve:
- bizonyos üzleti tevékenységek felfüggesztését
- új felhasználói regisztrációk felfüggesztését
- hálózati hozzáférés felfüggesztését vagy megszüntetését
- működési engedélyek visszavonását
Talán a legijesztőbb az éves forgalomalapú bírság bevezetése. „Különösen súlyos” esetekben a szabályozók akár az előző évi forgalom 5%-áig terjedő bírságot is kiszabhatnak. Ez a kínai e-kereskedelmi végrehajtást a Versenytörvény és az Adatvédelmi Törvény szigorú rendelkezéseihez igazítja, jelezve, hogy a szabályszegést nem csupán kisebb adminisztratív költségként, hanem egzisztenciális kockázatként kezelik.
Kiterjesztett vizsgálati jogosítványok
A védjegyjogok érvényesítése gyakran nehezül az anonimitás mögé bújó online áruházak mögött álló szereplők azonosításának nehézségein. A tervezet kifejezett vizsgálati jogosítványokat biztosít a szabályozóknak ennek a fátyolnak a feltárására. A hatóságok most már:
- Beléphetnek az üzleti helyiségekbe és kikérdezhetik a működtetőket.
- Megtekinthetik és másolhatják a szerződéseket, főkönyveket, számlákat és üzleti levelezéseket.
- Lezárhatják vagy lefoglalhatják a bizonyítékokat.
- Lekérdezhetik a bankszámlákat és fizetési rendszereket.
Ezek a jogosítványok túlmutatnak a szellemi tulajdon fejezetén, de közvetetten létfontosságúak a jogtulajdonosok számára. A hamisítványok mögött álló bevételek nyomon követése és a mögöttük álló entitások azonosítása régóta a legnagyobb kihívás az online jogérvényesítésben. A tranzakciós nyilvántartások kötelező benyújtásával és a fizetési számlák közvetlen lekérdezésének lehetőségével a tervezet világosabb utat biztosít a felelősségre vonáshoz.
A hirdetésektől az eladókig
A jelenlegi szabályozás szerint a platformoknak intézkedniük kell a jogsértő hirdetések ellen. A tervezet ezt a kötelezettséget kiterjeszti magukra az eladókra is. A szabályozók most már kötelezhetik a platformokat, hogy ne csak a terméklapot, hanem az eladó hozzáférését is eltávolítsák, különösen olyan esetekben, amelyek károsítják a nemzeti vagy közérdeket, vagy ellentétesek a közrenddel.
Ez a különbségtétel kritikus a védjegyfigyelés szempontjából. Egy link eltávolítása átmeneti enyhülést jelent, egy visszaeső jogsértő eltávolítása azonban hosszú távú védelmet biztosít. A márkáknak fel kell ismerniük, hogy a szabályozási fókusz a tartalom eltávolításáról az elkövetők azonosítására és kizárására helyeződik át.
A kiszervezés szerepe
A platformok gyakran külső partnerekre bízzák kritikus megfelelőségi funkciókat, például a szellemi tulajdonnal kapcsolatos panaszkezelést vagy az eladók ellenőrzését. A tervezet tisztázza, hogy ez a delegálás nem mentesíti a platformot a felelősség alól. Az ilyen megállapodásokat írásos szerződésekben kell rögzíteni, ahol minden fél a saját szerződésszegéséért felel. A platform és a beszállító azonban közösen felelős a vevők vagy fogyasztók számára okozott károkért.
Ez egy összetett felelősségi hálót teremt. A jogaikat érvényesítő márkáknak nemcsak a fő platform szabályzatait, hanem a platformok és beszállítóik közötti szerződéses határokat is meg kell érteniük. A lánc bármelyik láncszemének meghibásodása felelősségre vonást vonhat maga után a hierarchia magasabb szintjein.
Stratégiai következtetések a márkatulajdonosok számára
Összességében a tervezet a jogtulajdonosoknak kedvez, de még mindig vannak hiányosságok. Különösen az a 84. cikk, amely a platformok mulasztását bünteti a jogsértés elleni fellépés elmulasztásáért, megtartja az alacsonyabb bírságfelső határt. Ez arra utal, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések konkrét módosításai még mindig viták tárgyát képezik.
A vállalkozások számára ez a jogalkotási bizonytalanság időszakában proaktív alkalmazkodás szükséges. A védjegybejelentés és a védjegyfigyelés stratégiáinak a törvénnyel párhuzamosan kell fejlődniük. A passzív jogsértési bejelentésekre támaszkodás már nem elegendő. A márkáknak:
- Nemcsak a hirdetéseket, hanem az azok mögött álló eladói entitásokat is monitorozniuk kell a platformokon.
- Átfogó bizonyítékcsomagokat kell készíteniük, amelyek megfelelnek az új „előzetes bizonyíték” standardnak a gyors platformintézkedések érdekében.
- Számítaniuk kell a platformpartnerektől származó magasabb megfelelőségi költségekre, amelyek szigorúbb ellenőrzést jelenthetnek a márkafiókok felett.
Kína szabályozási környezete egyre kevésbé toleráns a digitális közvetítőkkel szemben, amelyek tétlenül szemlélik a jogsértéseket. Az E-kereskedelmi Törvény tervezete megerősíti azt az elvet, hogy aki lehetővé teszi a piacteret, annak osztoznia kell a piaci egészségért viselt felelősségben. A globális márkák számára ezeknek a szabályozási áramlatoknak a követése nem csupán jogi szükségszerűség – üzleti kényszer.