Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának közelmúltbeli döntése, amelyben elfogadta a Vetements Group AG beadványát, újraindította a vitát a külföldi megfelelőek doktrínájáról a védjegyjogban. Ez a doktrína, amely azt vizsgálja, hogy egy nem angol szó lajstromozható-e védjegyként, attól függ, hogy a fogyasztók valószínűleg az angol megfelelőjeként értelmezik-e a kifejezést. Az ügy középpontjában az áll, hogy a francia Vetements szó – amelynek jelentése „ruhanemű" – általános fogalomnak, leírónak minősül-e, vagy jogosult-e védjegyoltalomra.
A külföldi megfelelőek doktrínája és a fogyasztói észlelés
A Védjegyek Vizsgálati Kézikönyve (TMEP) kimondja, hogy a közvetlen angol fordítással rendelkező külföldi szavakat elutasíthatják, ha azok csupán leíró jellegűek vagy általános fogalmak. Például a VEUVE ROYAL (franciául „Királyi Özvegy") megnevezés lajstromozását elutasították, mivel az amerikai fogyasztók valószínűleg nem fordítják le azt, annak ellenére, hogy egy gyakori nyelvből származik. A döntő tényező az, hogy az átlagos amerikai fogyasztó „megáll-e és lefordítja-e" a kifejezést.
Ugyanakkor a doktrína nem abszolút érvényű. A bíróságok úgy ítéltek, hogy a spanyol, francia vagy orosz nyelvből származó kifejezések qualifieszhetnek, de csak akkor, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak. A Booking.com ügyben hozott ítélet (2020) hangsúlyozta, hogy a védjegyjognak a fogyasztók megítélését kell figyelembe vennie, nem csupán a nyelvészeti eredetet. Ez az elv vált központi kérdéssé a Vetements érvelésében.
A Vetements-ügy: Jogértelmezések összecsapása
A Vetements két védjegybejelentést nyújtott be a Vetements szóvédjegyre és annak stilizált változatára, amelyek ruházati cikkekre és kiskereskedelmi szolgáltatásokra vonatkoztak. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) elutasította a megjelöléseket, arra hivatkozva, hogy azok általános fogalomnak minősülnek a „ruhanemű" tekintetében. A Vetements azzal érvelt, hogy bár a kifejezés szó szerint „ruhaneműt" jelent, a divatiparban nem leíró jellegű, és a média valamint a márkaidentitás révén ismertségre tett szert.
A Védjegy-peres és Fellebbviteli Testület (TTAB) helybenhagyta az elutasítást, amellett érvelve, hogy a kifejezés általános jellege felülírja a márkaismertséget. A Vetements fellebbezett a Szövetségi Fellebbviteli Bírósághoz, amely megerősítette a TTAB döntését, kijelentve, hogy a hangsúlynak azon kell lennie, hogy a fogyasztók az általános kategóriával társítják-e a kifejezést. Az ügy most elérkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol a doktrína jogi értelmezését próbára teszik.
Eltérő megközelítések a különböző kerületekben
A bíróságok eltérően értelmezték a külföldi megfelelőek doktrínáját, bizonytalanságot teremtve a vállalkozások számára. A Negyedik Kerületi Fellebbviteli Bíróság például fogyasztói észlelési tesztet alkalmazott, és úgy döntött, hogy az olasz UNO (jelentése: „egy") kifejezés nem leíró jellegű egy pizzéria esetében. Ezzel szemben a Második Kerületi Fellebbviteli Bíróság rugalmasabb megközelítést tanúsított, előnyben részesítve a kifejezés eredeti országában betöltött jelentését a fogyasztói magatartással szemben.
Az Ötödik Kerületi Fellebbviteli Bíróság hasonlóképpen az automatikus fordítást hangsúlyozta a leíró jelleg megítélésekor, és a spanyol CHUPA (jelentése: „szopni") kifejezést általános fogalomnak nyilvánította nyalókák esetében. Eközben a TTAB elismerte, hogy egyes fogyasztók folyékonyan beszélhetik az érintett nyelvet, ami hasonló ügyekben ellentmondásos eredményekhez vezetett.
Következmények a védjegystratégiára nézve
A Vetements-ügy kimenetele átformálhatja, ahogy a vállalkozások a nem angol kifejezéseket tartalmazó védjegybejelentésekhez közelítenek. A cégeknek most az értelmezések mozaikos rendszerében kell navigálniuk, egyensúlyozva a nyelvi árnyalatok és a fogyasztói észlelés között. Például egy olyan gyakori nyelvből származó kifejezés, mint a francia, továbbra is általános fogalomnak minősülhet, ha hiányzik belőle a megkülönböztető képesség a piacon.
A védjegyfigyelés és a stratégiai lajstromozás kritikus fontosságú. A márkáknak értékelniük kell, hogy megjelöléseiket valószínűleg általános fogalomként, leíróként vagy megkülönböztetőként észlelik-e. A doktrína alkalmazására vonatkozó jogi tisztázás segít a vállalkozásoknak elkerülni a költséges elutasításokat, és biztosítja védjegyeik oltalmát.
Az IP Defender nemzeti védjegyadiatázisokat figyel konfliktusok és bitorlások után, valós idejű betekintést nyújtva a vállalkozások számára a potenciális kockázatokba. Több mint 50 országot követve nyomon – beleértve az EU-t, az Egyesült Államokat és Ausztráliát –, az IP Defender biztosítja, hogy a márkák megelőzzék a fenyegetéseket. Ez a szolgáltatás segít a cégeknek elkerülni azokat a költséges hibákat, mint amilyenek a Vetements ügyében történtek, ahol a proaktív figyelés hiánya jogi kihívásokhoz vezetett.
A tét magas. A védjegyoltalomban elkövetett egyetlen mulasztás anyagi veszteségekhez, a márka értékének csökkenéséhez és jogi csatározásokhoz vezethet. Az IP Defenderrel a vállalkozások magabiztosan védhetik szellemi tulajdonukat, tudva, hogy védjegyeik folyamatos megfigyelés alatt állnak. Legyen szó új márka indításáról vagy nemzetközi terjeszkedésről, a megfelelő figyelési stratégia elengedhetetlen.