Májusban a védjegyjog továbbra is kulcsfontosságú eszközként szolgált a márkatulajdonosok számára, akik szellemi tulajdonukat kívánták megvédeni egy egyre összetettebb piaci környezetben. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalától (USPTO) a bírósági csatározásokig a fókusz továbbra is azon van, hogyan érzékelik a márkákat, hogyan működnek, és hogyan védik meg őket a potenciális fenyegetésekkel szemben.
A TTAB egyértelmű üzenete: A kereskedelmi használat számít
A Védjegy-fellebbviteli és Fellebbezési Testület (TTAB) határozott üzenetet közvetített az In re Everwise Credit Union ügyben, amely rávilágít a tényleges kereskedelmi használat fontosságára. A Testület törölte az EVERWISE CREDIT UNION védjegyet, mivel a bejegyzés jogosultja nem tudta bizonyítani, hogy a megjelölést a piacon használják, nem csupán belső dokumentumokban vagy sajtóközleményekben.
A döntés rámutat, hogy egy arculatváltást bejelentő közlemény önmagában nem elegendő a kereskedelmi használat igazolásához. A Testület hangsúlyozta, hogy a megjelölésnek forrásmegjelölő funkcióval kell rendelkeznie – olyannal, amellyel a fogyasztók találkoznak, és amelyet egy adott forráshoz kapcsolnak. Egyetlen minta nem elegendő, ha a teljes iratanyag csekély vagy csak színlelt használatot mutat.
A védjegyügyvédek számára a tanulság egyértelmű: ne nyújtsanak be használati nyilatkozatot addig, amíg a megjelölést ténylegesen nem használják a piacon. Várjanak addig, amíg a fogyasztók forrásmegjelölőként ismerik fel a megjelölést, nem csupán egy sajtóközleményben szereplő névként.
Taylor Swift és a mesterséges intelligencia visszaélései elleni küzdelem
A védjegyjogot egyre inkább egy átfogó stratégia részeként alkalmazzák a mesterséges intelligencia (MI) visszaéléseinek visszaszorítására, és Taylor Swift legutóbbi beadványai ezt a trendet példázzák. Április 24-én a TAS Rights Management három védjegybejelentést nyújtott be az USPTO-hoz: kettőt Taylor Swift hangján alapuló hangvédjegyre, egyet pedig a fellépéseire jellemző vizuális megjelenését ábrázoló képi védjegyre.
Ez a megközelítés azt a növekvő tudatosságot tükrözi, hogy a hagyományos szerzői jogi és személyiségi jogok önmagukban lehetnek elégtelenek az olyan MI-generált tartalmak kezelésére, amelyek egy személy hangját vagy képét utánozzák. A védjegyjog és a mesterséges intelligencia metszéspontja szövetségi szintű jogorvoslatot kínál, de csak akkor, ha a hivatkozott hang vagy kép ténylegesen forrásmegjelölő funkcióval bír.
Azok számára a vállalatok számára, amelyek MI-vel szembeni márka-védelmi stratégiákat dolgoznak ki, a Swift-féle beadványok hasznos modellt kínálnak. Kezdjék azzal, amit a közönségük már most is forrásmegjelölőként ismer fel. Építsenek fel egy olyan dokumentációt, amely igazolja ezt a felismerést, és csak ezután nyújtsák be a bejelentést.
Dua Lipa kontra Samsung: Amikor a csomagolás hamis jóváhagyásnak minősül
Dua Lipa Samsung ellen indított pere meggyőző példa arra, hogyan használható fel váratlan módon a márkaidentitás. Az énekesnő azt állítja, hogy a Samsung engedély nélkül használta fel a fotóját televíziók csomagolásán, és legalább 15 millió dollár kártérítést követel. Az ügy szerzői jog megsértésére, személyiségi jogok sérülésére, valamint a Lanham-törvény szerinti hamis jóváhagyás elméletére alapozott igényeket tartalmaz.
A hamis jóváhagyás elmélete különösen figyelemre méltó. A bejegyzésen alapuló védjegyigénnyel ellentétben ehhez nem szükséges lajstromozott védjegy. Ehelyett arra fókuszál, hogy egy személy személyazonosságának felhasználása hamis benyomást kelt-e a szponzoráltságról, kapcsoltságról vagy jóváhagyásról. Egy híresség képe a kiskereskedelmi csomagoláson könnyen jóváhagyásként értelmezhető, még akkor is, ha sosem állt szándékban formális licenc adása.
Ez az eset rávilágít arra, hogy a képek jogtisztaságának ellenőrzése nem csupán szerzői jogi kérdés. Még ha a beszállítók garantálják is a jogokat, a végső felhasználás nem tűnhet jóváhagyásnak. Vizsgálják át csomagolásaikat és promóciós anyagaikat, figyelembe véve mind a szerzői jogi, mind a hamis jóváhagyásból eredő kockázatokat.
Buc-ee's kontra Teddy's Market: A kereskedelmi megjelenésért folytatott csata
A Buc-ee's pert indított a georgiai Teddy's Market ellen, azt állítva, hogy a versenytárs lemásolta a teljes márkaidentitását. A vita középpontjában egy mosolygó állatmaszkot, egy következetes vizuális stílust és egy olyan országúti jelenlétet áll, amelyet az autópályán utazók vonzására terveztek. A Buc-ee's emellett kérni kívánja a Teddy's függőben lévő védjegybejelentésének elutasítását.
Ez az ügy nem csupán egy logóról szól. Hanem a márka által keltett teljes kereskedelmi benyomásról. A Buc-ee's a vitát a maskotterv, az üzleti környezet, az országúti láthatóság és a földrajzi terjeszkedési útvonal halmozott hatására alapozza. Ez egy klasszikus kereskedelmi megjelenés (trade dress) elmélet, amelyet nehezebb megvédeni, mint egy egyszerű megjelölés-összehasonlítást.
A fizikai helyiséggel rendelkező márkák számára a tanulság egyértelmű: a kereskedelmi megjelenés a részletekben él. Dokumentálják azokat a döntéseket, amelyek miatt helyszíneik felismerhetővé válnak. Ez a dokumentáció szolgál bizonyítékként, ha egy versenytárs hasonló döntéseket kezd hozni.
A májusi védjegytörténetekben a közös szál a szilárd bizonyítékok szükségessége. Bizonyíték az engedélyre. Bizonyíték a forrásmegjelölésre. Bizonyíték a valós használatra. Bizonyíték arra, hogy a márka kontrollálja a saját ökoszisztémáját.