Az Egyesült Államokban a védjegyek bejegyzésének jogi környezete vizsgálat alá kerül, mivel a Vetements Group AG („Vetements") azt kérte az Legfelsőbb Bíróságtól, hogy vizsgálja felül a „VETEMENTS" védjegyet érintő fellebbviteli bírósági döntést. Ez az ügy rávilágít a külföldi megfelelőek doktrínájának alkalmazásával járó bonyolultságokra és annak azon vállalkozásokra gyakorolt hatásaira, amelyek védjegyeik oltalmát kívánják biztosítani.
A globális védjegykihívások esete
A Vetements, egy svájci luxusmárka, amely drága ruházati cikkek újragondolásáról ismert, nehéz harcot vívott neve szövetségi védjegyként történő bejegyzéséért. 2020 júniusában a Vetements két védjegybejelentést nyújtott be a „VETEMENTS" megjelölésre, amelyet ruházati cikkeken és online kiskereskedelmi szolgáltatásokon kívánt használni. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala („USPTO") kezdetben elutasította a bejelentést a külföldi megfelelőek doktrínája alapján. Ez az elv kimondja, hogy ha egy megjelölés másik nyelvből történő fordítás útján közvetlenül megfelel egy angol szónak, akkor általánosítottnak (generic) minősül, így nem részesülhet oltalomban.
Jogi értelmezések összecsapása
Az USPTO elutasítása arra az indoklásra épült, hogy a „VETEMENTS", mint francia szó, amely angolra közvetlenül „ruházat"-nak fordítható, nem felel meg a védjegyoltalomhoz szükséges megkülönböztető képesség követelményének. A Vetements fellebbezett e döntés ellen a Védjegy-peres és Fellebbviteli Testülethez („TTAB"), amely egyetértett az USPTO határozatával. A TTAB arra a következtetésre jutott, hogy a megjelölés a külföldi megfelelőek doktrínája alapján általánosító és leíró jellegű, továbbá a Vetements nem tudta igazolni a megszerzett megkülönböztető képességet sem.
A Fellebbviteli Bíróság megerősíti a TTAB döntését
2023 májusában a Fellebbviteli Bíróság megerősítette a TTAB döntését, hangsúlyozva a fogyasztói percepciók figyelembevételének fontosságát a külföldi megfelelőek doktrínájának alkalmazásakor. A bíróság elismerte, hogy az amerikai fogyasztók jelentős része beszél franciául, és valószínűleg lefordítja a megjelölést angolra, ezáltal csökkentve annak megkülönböztető képességét.
A Vetements a Legfelsőbb Bíróság beavatkozását kéri
A Vetements ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, érvelve amellett, hogy a Fellebbviteli Bíróság helytelenül alkalmazta az olyan esetekben kialakított doktrínát, mint az Estate of Unverricht v. Hertz. A márka azt állítja, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi precedensei a külföldi szavakat a fogyasztói percepciók alapján védik, nem pedig a közvetlen fordítások alapján. A Vetements szerint ez a megközelítés összhangban áll a Negyedik Körzeti Bíróság módszerével, amely azt veszi figyelembe, hogyan értelmezné a fogyasztó a megjelölést, míg a Második és Ötödik Körzeti Bíróságok szigorúbb, közvetlen fordításon alapuló tesztet alkalmaznak.
Következmények a védjegy jog számára
Ennek az ügynek a kimenetele jelentősen befolyásolhatja a külföldi szavak védjegybejegyzési folyamatait. Ha a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Fellebbviteli Bíróság döntését, az kiszélesítheti a védjegyoltalmat egy szubjektívebb, fogyasztói percepciókon alapuló teszt bevezetésével. Ezzel szemben a döntés megerősítése megszilárdítaná a közvetlen fordítás szabályát, megnehezítve a fordítható külföldi eredetű megjelölések bejegyzését.
Felhívás az egyértelműségre és következetességre
A Vetements rámutat a külföldi megfelelőek doktrínája alóli kivételek egyértelműségének hiányára is. A Fellebbviteli Bíróság megjegyezte, hogy az ilyen kivételek ritkák, de nincsenek jól meghatározva. A Legfelsőbb Bíróság ítélete nélkülözhetetlen iránymutatást nyújtana az USPTO számára, biztosítva a védjegy törvények következetes alkalmazását.
Szélesebb körű hatás az üzleti stratégiákra
Ez az ügy nem csupán egyetlen márka jogairól szól; globális szintű, szélesebb körű következményekkel bír a vállalkozások számára. Azoknak a cégeknek, amelyek külföldi szavakat vagy kifejezéseket fogadnak el védjegyeiként, most egy összetett jogi környezetben kell navigálniuk, ahol a fogyasztói percepció és a nyelvi fordítás döntő szerepet játszik az oalmazhatóság meghatározásában.
Összefoglalva, a Vetementsnek a Fellebbviteli Bíróság döntése elleni kihívása fordulópontot jelent a védjegy jog területén. A Legfelsőbb Bíróság ítélete alakítani fogja, hogyan értékelik a külföldi megjelöléseket, ami nemcsak a Vetementshez hasonló nemzetközi márkákat, hanem a vállalkozások világszintű stratégiáit is érinti szellemi tulajdonuk védelmében. Ahogy a jogi közösség lélegzetvisszafojtva várja a Legfelsőbb Bíróság döntését, egy dolog biztos: a külföldi megfelelőek doktrínája a védjegy jog vitatott és folyamatosan fejlődő aspektusa marad.